A szerelemtípusokról

Sternberg azt állítja, hogy a szerelemnek három fő komponense létezik: az intimitás, a szenvedély és az elhatározás vagy elkötelezettség. 

Az intimitás az önmegmutatást foglalja magában, amely az érzelmek, történetek megosztásával jön létre. A szenvedély magában foglalja az erotikus érdeklődést és a szexuális beteljesedést. Az elkötelezettség azt jelenti, hogy döntést hozzunk arról, a jelenlegi partnerünkkel maradunk és ezt a fajta kapcsolatot részesítjük előnyben a többi más lehetséges partnerrel szemben.
Amikor mindhárom elem egyen-súlyban van, a szerelem legkiegyensúlyozottabb faj-tájáról - "beteljesedett szerelem" - beszélünk. Sternberg szerint ez szinte soha nem jön létre...

Az emberek egy vagy két elemet valósítanak meg, és eszerint a következő "szerelem-típusokat" írhatjuk le:
"bolond szerelem" (magas szenvedély, alacsony intimitás és elköteleződés);
"üres szerelem" (magas elköteleződés, alacsony intimitás és szenvedély);
"romantikus szerelem" (magas intimitás és szenvedély, alacsony elköteleződés);
"baráti szerelem" (magas inti-mitás és elköteleződés, alacsony szenvedély)
"ostoba szerelem" (magas szenvedély és elköteleződés, alacsony intimitás);
"szeretet" (magas intimitás, alacsony szenvedély és elköteleződés)
és nem-szerelem (mikor egyik elem sincs jelen).
Sternberg úgy gondolja, hogy egy adott szerelemben a szerelem összetevői különböző szakaszokon mennek keresztül. Például egy hosszú távú kapcsolatnál a szenvedély foka - miután elérte csúcspontját - lefelé megy, de az intimitás foka felfelé halad. És a két fél nem mindig ugyanazt az elemet helyezi előtérbe. Az egyik például főleg szenvedélyt keres, míg a másik intimitást.
A sikeres kapcsolat érdekében a partnerek össze kell, hogy hangolják különböző igényeiket.