2016. február 26., péntek

Hová megy ez a busz, Viktor?

Az van, hogy felcsesztem az agyam a kormány és az EU-s politika kapcsán. Úgyhogy a pszicho-blogot közéletivé teszem egy kicsit.
Az egyik, ami bosszant, hogy nagyon kell nekünk az Unió pénze, lenyúlni, viszont valami árja fensőbbséggel pont nem érdekel senkit, amit az EU elvár a tagjaitól.  Élünk, mint Marci Hevesen a pénzükből, és jól beszólogatunk, játsszuk az áldemokráciát, míg ki nem teszik a szűrünket. Sebaj, akkor majd arról lesz népszavazás, hogy "Ugye Ön is úgy gondolja, kedves Állampolgár (barátaim), hogy igen nagyon jó az nekünk, hogy nem vagyunk már tagjai az Uniónak?" "A" válasz: igen, "B" válasz: Hát persze!

A férjem környezetbarát elektromos buszokat gyárt a BKK-nak uniós pénzből. Rohadt jók a tervek, lehetne még akár a napot is látni a fővárosban néha, mert nem a füstöt okádó dízelből lenne több, hanem a környezetbarátból, na de. A na de jelen esetben az, hogy már maga a beruházás csúszik 2012 óta. Jóvan az itthon, megszoktuk. Most, hogy elkezdődött a gyártás, be kell fejezni március végéig, mert különben le kell fejezni valakit. Nem, nem azt, aki elnyerte a tendert, hanem mondjuk az ottani hetvenharmadik alvállalkozót. Bűnbakunk is lesz, és az élet is megy tovább. De ez is jóvan, ezt is megszoktuk.
Viszont mivel a pénz nagy részét lenyúlták, silány anyagokból készül a jármű, és a silány anyagok sem érnek oda időben, elég nagy a káosz. Mikor végre megérkeznek, addigra hopp, az alvállalkozó alvállalkozóinak emberei már nem járnak be, mert november óta egy fillér fizetést nem kaptak. A BKK kifizeti a kész buszokat, de már nincs, aki legyártaná őket. Mindegy, odaállítunk ötven közmunkást, az van nekünk bőven. Hogy sose látott buszt? Na és? Majd most lát.



De nyilván nem ez bosszant csak. Pont tudom, hogy kell túlszámlázni az uniós projekteket, hogy jusson minden másra, de azt is, hogy legalább a látszatát meg kéne őrizni annak, amire kaptuk. Mivel ezt meg lehetett tenni eddig is, biztos most is menne. Csak már a látszat sem fontos.

A kerületünkben minden sarkon kint van a tábla, hogy "Kétezernyolcszázhuszonhat méter utat építettünk az Európai Unió támogatásával a XVI. kerületben".  Abban a kerületben, aminek a szélén a nagy esőzéskor több autó elsüllyedt egy olyan szakaszon, ami a szomszédos kerülettel köti össze. Jóvanazúgy. A többi, ahol a prominens emberek laknak, sima, mint a baba popsija. Bár a csatornafedelekkel azért ott is csehül állunk, jó magyar szokás szerint. Egy futómű - egy év. Majd 22 év múlva nem így lesz, akkor ugyanis utolérjük Ausztriát.

Már nem az első olyan tanfolyam, képzés kerül a látóerembe, ahol összesen két-három ember oktatja le a 60-120 órás komplex anyagot. Mindig szerettem az univerzális embereket, de ennyi polihisztor azért túlzás. Viszont nem nagyon kell továbbosztani a lóvét, épül az új ház, le lehet cserélni a kocsit is. Mehet a gyerek magánoviba. Vagy valami.

Az igazán jól működő civil szféra visszacsúszott arra a szintre, hogy nem tud főállású embereket megfizetni, elhivatottságból dolgozik, aztán kiég. Támogatások sehol, NAV ellenőrzés van helyette meghurcolással és kétes sajtóhírnévvel. A kabátlopás esete.

De a legbosszantóbb ebben az országban az, hogy az Y generáció tagjait, akik briliánsan okosak, tanultak, és a kisujjukban van az, amivel jobbá tehetnék az országot, semmibe veszik. Oké, a nagy része elhúzott már az Egyesült Királyságba, de azért van itt még egy markáns csoport 25-35 év közötti fiatalból, aki nem dilettáns módon oldaná meg a feladatokat, értelmessé tudná tenni az oktatást, magas kulturális igénye és újszerű látásmódja van, megvan a technológiai tudása a fejlesztésekhez, de nem alkalmazzák sehol. A miniszteriális emberek átlagéletkora ötven és a halál  között van. (A KDNP tagjai kicsit idősebbek.) Bigott, a székéből ki nem mozduló, magyar valóságot az Audi szélvédője mögül ( a sofőr miatt) nem látó  emberek, pártkatonák, akik benne akarnak maradni abba a spirálba, amiről szerintem maguk sem gondolták volna, hogy ide vezet. Kell a pénz. Nem lesz miből fűteni a jakuzzit.

Mi meg nem tudjuk, hová megy ez a busz. Én már csak le akarok szállni valahol.







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése